Betonozás Kecskemét

A legtöbb munkafolyamat megkezdése előtt célszerű megismerni azokat az anyagokat, amelyekkel dolgozni fogunk. Ez alól a betonozás sem képez kivételt, noha feltételezhetjük, hogy már mindenki látott cementet, vizet és sódert – vagyis a betonhoz szükséges hozzávalókat.

Mi az a sóder?

Apró kavicsokból, valamint szemcsés homokból álló beton adalékanyag. Rendkívül fontos, hogy szennyezésmentes sódert használjunk a beton elkészítése során. Az esetleges szennyezések sorából ki kell emelni az agyagot, ami nagy mértékben ronthatja a kész beton minőségét.

Betonozás Kecskemét
 

Mi az a cement?

A cement egy hidraulikus kötőanyag, amelyben a különböző adalékanyagok vízzel történő elkeverésüket követően kémiai reakcióba lépnek egymással. Ennek a reakciónak az eredményeként a cement képes a sódert tartósan összeragasztani, így létrejön a beton. A cementtel kapcsolatos egyik első tévhit, hogy minél többet adunk hozzá a betonkeverékhez, annál jobb / szilárdabb végeredményhez jutunk. Ennek azonban éppen az ellenkezője az igaz. Túl sok cement hozzáadásával porózusabbá válik a betonkeverék, így a késztermék könnyen porladni fog.

Mi az a víz?

Betonozás szempontjából a víz az az összetevő, amellyel katalizálhatjuk a cement kémiai kötését.

A három összetevő megfelelő arányban történő keverése kulcsfontosságú, ez fogja meghatározni a ház építés során felhasznált beton minőségét. A jó minőségű beton nem porlik, teherbírása kiváló, és természetes fagyálló tulajdonsággal is rendelkezik.

Betonozás Kecskemét

A munkafolyamat

Az alapanyagok megismerését követően ismerkedjünk meg a munkafolyamattal. Az alapozást előkészítő gépi földmunkák elvégzését követően jöhet a betonozás. Az alap elkészítése az egyik legfontosabb állomás egy családi ház felépítése során. Sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat, hogy ha a betonozás során minden rendben halad. Az esetek döntő többségében mixerbetonnal töltjük ki a sávalapokat, ezért nagyon fontos, hogy teherhordó falak kitűzése a tervdokumentációknak megfelelően történjen meg. Amennyiben egy fal nem jó helyre kerül, az alapjaiban rendezheti át az építkezés további menetéről alkotott elképzeléseinket. A betonozásnál már elő kell készíteni a későbbi munkafolyamatokat is, amelyek közül a vezetékelést kell kiemelni. Amennyiben ezt elszalasztjuk, akkor később csak fáradtságos vésés árán, a beton roncsolásával helyezhetjük majd el a csöveket. Már ilyenkor célszerű a vízvezeték szerelővel felvenni a kapcsolatot, és megkérni, hogy jelölje ki a vízvezetékek helyét. Így megkímélhetjük magunkat a későbbi félreértésektől.

A betont minden esetben tömöríteni kell, amely során a levegőbuborékok eltávolításáról sem feledkezhetünk meg. Ennek érdekében ún. döngöléses eljárást alkalmazni. Döngölés során bevett eljárás, hogy két hosszú nyélre szerelt fatuskót használnak fel a szakemberek. A hosszú döngölés azonban nem jó, mert eközben a kavicsok lesüllyedhetnek a beton aljára, ami porózusabbá teheti a kész betont. A tökéletes tömörítés eredményeként a jól kevert beton nem lesz porózus, ezáltal biztosítja az elvárt teherbírást és ellenállóbbá válik a környezeti viszontagságokkal szemben is. A sávalapok kitöltését a végleges járdaszint fölé kell pozícionálni úgy, hogy azt legalább 10 cm-el meghaladja. A vízszint tartása érdekében célszerű vízmértéket használni, bár minimális eltéréseket a későbbi munkafolyamatok során még lehet orvosolni. A sávalapok kitöltését követi a lábazati betonozás, amely során zsaluköves vagy zsaluzásos betonozást alkalmazunk.

A betonozás látványos munkafolyamatainak végeztével megkezdődik az “érlelés”. Ennek során általában 28 napot adunk a betonnak azelőtt, hogy a kivitelezés következő lépcsőjére lépnénk. Ebben az időszakban a betont óvnunk kell a kiszáradástól, így napsütésben gazdag időszakban a szokásosnál is nagyobb odafigyeléssel kell gondoskodnunk a locsolásról. Az idő előtt kiszáradt beton porózussá válhat. A locsolás során azonban arra is oda kell figyelnünk, hogy ne érje a beton nagy nyomású vízsugár, mert az eldeformálhatja annak felületét.