Az építkezni vágyók fejében az egyik leggyakrabban feltett kérdés az, hogy könnyűszerkezetes ház vagy téglaház mellett tegyem le a voksomat? Ez egy nagyon fontos kérdés, amit már a tervezés során el kell döntenünk, hiszen innentől fogva alapjaiban fogja meghatározni a további munkafolyamatokat. Azt már az elején le kell szögezni, hogy mindkét technológiai eljárással készülhet silány épület és igazán időálló, modern családi ház is. Az, hogy végül milyen végeredményt fogunk belakni alapvetően két tényezőtől függ: a felhasznált anyagok minőségétől, és az elvégzett munka színvonalától. Ebből egyértelműen kikövetkeztethető, hogy rossz anyaghasználat és gyenge munkavégzés mellett mindegy, hogy téglából építünk vagy könnyűszerkezetes megoldást alkalmazunk, az elkészült családi ház kívánni valót hagy majd maga után. Ez a megállapítás azonban fordítva is megállja a helyét, vagyis jó anyaghasználat és minőségi munkavégzés esetén – technológiától függetlenül – az elkészült ház minden valószínűség szerint meg fog felelni az eredeti elvárásainknak.
Érdemes a téglaházakkal kezdeni, hiszen hazánkban hagyományosan ez a legnépszerűbb építőanyag, már amennyiben családi ház
építéséről van szó. Ez nem csak praktikumra, vagy szokásokra vezethető vissza, mivel a tégla a kontinentális éghajlattal
rendelkező országokban mindenhol elterjedt és bevált.
Mivel Magyarországon szeretünk téglával építkezni, így az egyik legkönnyebben elérhető építőanyag. A széles körű
elérhetősége pedig azt is jelenti, hogy a hazai építőipar rendelkezik azzal a tapasztalattal, amire a minőségi
téglaházak kivitelezéséhez szükséges.
A téglaházakkal kapcsolatban elterjedt, hogy a könnyűszerkezetes versenytársaikkal szemben drágábbak. Amennyiben
csak a nyers számadatokat hasonlítjuk össze, akkor ez a megállapítás akár igaznak is bizonyulhat. Azzal viszont
már a szakemberek sem vitatkoznak, hogy egy könnyűszerkezetes ház és egy téglaház ára között nem sok különbséget
érhetünk tetten, ha mindkettő hasonlóan jó minőségben épül fel. Az előző mondat kulcskifejezése a hasonlóan jó
minőség, hiszen a minőséget minden esetben, így könnyűszerkezetes ház esetében is meg kell fizetni. Emellett azt
is érdemes megemlíteni, hogy a szerkezetkész állapot elérése egy építkezés összköltségének circa 40%-a. Ez azt
jelenti, hogy a két technológiai eljárás esetében ezen a 40%-on spórolhatunk egy keveset, de ez a spórolás
vélhetően minőségbeli áldozatokat követel majd.
Arról is érdemes még szót ejteni, hogy a mai modern téglaházak legalább annyira megfelelnek a kor
(klíma)követelményeinek, mint a könnyűszerkezetes társaik. Ezt nagyban köszönhetik az olyan okosmegoldásoknak,
mint a Renovart által is alkalmazott (műszaki leírás) Porotherm 30 K tégla (Profi habarccsal).
Ez egy üregszerkezetes tégla, ahol a hőnek 98%-kal több utat kell megtennie, mint a hagyományos téglák esetében.
Egy modern téglaépület természetes módon lélegezhet, így a lakótér páratartalma könnyen az ideális szint körül
tartható, hőhídmentes kialakítás esetében a gombásodás veszélyével sem kell számolni. Szintén a téglaépületek
felé billenti a mérleg nyelvét annak passzív zajgátló képessége is.
A téglaházakkal szemben a könnyűszerkezetes technológiával felépített épületek legnagyobb előnye a gyorsaság. Ez a
tulajdonság, főleg időkényszer alatt gyorsan eldöntheti a címben feltett kérdést. Ezt a gyorsaságot alapvetően a
gépesített szerelési technológiának köszönhetjük. A gépesített szerelési technológiába azonban már bele is kódoltuk
a könnyűszerkezetes házak egyik nagy hátrányát is, az átlagosnál nagyobb szaktudás igényét. Ez azért is jelenthet
problémát, mert Magyarországon nincs nagy múltja a könnyűszerkezetes házépítésnek, vagyis a szükséges szaktudás
valószínűleg csak az átlagosnál drágább generálkivitelező esetében kaphatjuk meg. Ezzel pedig máris el kell
oszlatni a tévhitet: egy jó könnyűszerkezetes ház minden valószínűség szerint nem lesz olcsóbb egy jó téglaháznál.
A könnyűszerkezetes házak további előnye, hogy felépítésük jóval inkább környezetbarát, mint a téglából készült
versenytársaik esetében. Ez napjainkban komoly indok lehet a könnyűszerkezetes házak építése mellett. Az azonban
tévhit, hogy a passzívházak kivitelezése során csak és kizárólag a könnyűszerkezetes technológiai eljárás jelent
optimális megoldást.
A könnyűszerkezetes házak kapcsán el kell oszlatni a tartósságukkal kapcsolatban felmerült hiedelmeket is.
Amennyiben a könnyűszerkezetes építési eljárás során:
akkor akár több száz éves élettartamot is elvárhatunk. Ezzel szemben a silány beton néhány évtized után már korrodálódhat, így a teherbíró képessége is csökken.
Mindkét technológiának megvannak az előnyei és a hátrányai, de ahogy azt már a bevezetőben is hangsúlyoztuk: a hasonlóan jó minőségben elkészített könnyűszerkezetes ház nem lesz olcsóbb egy téglaháznál. Emiatt könnyűszerkezetes házat abban az esetben érdemes választani, hogy ha időkényszer alatt kell építkeznünk, vagyis ha minél hamarabb el kell végezni a kivitelezési munkálatokat. Általánosságban elmondható, hogy így harmadával csökkenthető az építkezés időigénye. Emellett még akkor is érdemes lehet könnyűszerkezetes házat építeni, hogy ha az építtető nagyon odafigyel az általa hátrahagyott ökológiai lábnyomra, és szeretné ha az minél kisebb lenne. Ezzel kapcsolatban viszont hangsúlyozni kell, hogy ez szinte csak az építkezésre vonatkozik, mivel energiahatékonyság terén a téglaépületeket is lehet optimalizálni. Minden más esetben — magyar viszonyok között — célszerűbb téglaház mellett dönteni. Ezt a döntést nagyban alapozhatjuk arra, hogy a téglaházak építéséhez szükséges szaktudás jóval nagyobb mértékben van jelen az országban. Kontinentális éghajlati viszonyok között a tégla remekül megállja a helyét, a mai modern megoldásoknak köszönhetően pedig napjaink téglaépületei sokkal időtállóbbak, mint a hírhedt kádár-kockák.