Kondenzációs kazán vagy napelem rendszer?

Bevezető

Miután sikerült eldöntenünk, hogy könnyűszerkezetes vagy téglaházat építsünk gyakran felmerül a kérdés, hogy a kondenzációs kazán vagy a napelem rendszer éri meg jobban? Erre a kérdésre sem egyszerű választ adni, ezért célszerű először röviden összefoglalni a két fűtési rendszerre jellemző tulajdonságokat.

Kondenzációs kazán vagy napelem rendszer?

Kondenzációs kazán

Ez a fűtési megoldás — ahogy a neve is elárulja — a kondenzáció elvén működik. A kondenzáció végigkíséri az életünket, és olyan hétköznapi feladatok ellátása során is találkozunk vele, mint a vízforralás, hiszen az edény falára kicsapódó pára lényegében a kondenzáció terméke. Kondenzációról tehát abban az esetben beszélhetünk, hogy ha a magas hőmérsékletű páradús levegő / légnemű anyag lehűl. A folyamat során a levegő annyira túltelítődik, hogy nem tudja tovább tárolni magában a párát, így a harmatpont elérést követően az végül kicsapódik. Ezt a fizikai törvényszerűséget kihasználva egy modern kondenzációs kazán hatásfoka 86 - 110% között alakul. Ez azt jelenti, hogy a kazán által megtermelt hőmennyiséget milyen mértékben tudjuk felhasználni fűtési célokra. Kondenzációs kazán esetében nem feledkezhetünk meg a kéményről sem, ami kisebb-nagyobb mértékben el fog térni a hagyományos kéményektől, mivel meg kell oldani az égéstermékkel együtt keletkezett savas hatású kémiai anyagok elvezetését is.

Kazán RENOVART
 

A kondenzációs kazán remek ár / érték aránnyal rendelkezik, kiforrott technikának számít. A jó ár / érték arányt a fűtés előállítása érdekében felhasznált energia nagyszerű hasznosításának, valamint a viszonylag kis bekerülési összegnek köszönheti. Emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy számos biztonságtechnikai megoldással is felvértezik napjaink korszerű kazánjait, így nem kell a klasszikus kazánokhoz hasonló meghibásodásoktól tartanunk.

Kondenzációs kazán vagy napelem rendszer?

Napelem

A napelem lényegében egy energiaelfogó és gyűjtő eszköz, ami az esetek döntő többségében szilíciumból készül és félvezető tulajdonsággal rendelkezik. A napelem a Nap fényenergiáját alakítja át elektromossággá, emiatt az egyik közkeletű tévhit, hogy csak abban az esetben termel áramot, ha közvetlen nagy energiájú fénynek van kitéve. Ezzel szemben az igazság az, hogy manapság nagyon jó hatásfokkal lehet használni a napelemeket szűrt napfény esetében is, és az így megtermelt energiát visszatáplálhatjuk a hálózatba, vagy felhasználhatjuk a helyszínen. Az előbbi megoldás során egy szinkronizáló inverterre lesz szükség, így a hagyományos megoldásoktól eltérő kialakításra van szükség a hálózati visszatápláláshoz. A visszatáplálás legnagyobb előnye, hogy a fel nem használt elektromos energia nem vész kárba, hiszen más fogyasztók számára továbbításra kerül a hálózaton.

A napelemes rendszerek egyértelműen befektetésnek számítanak, és az olyan éghajlati viszonyok között, ahol a napsütéses órák száma meghaladja az ~1800 órát mindenféleképp érdemes elgondolkodni ezek kiépítésén. Ez hazánk esetében azt jelenti, hogy szinte az egész országban bátran telepíthetünk napelemes rendszereket, de a dél-alföldi régió előnye elvitathatatlan ezen a téren.

Fontos azt is megemlíteni, hogy 2021. január 01-ét követően csak olyan lakóépületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek legalább 25 százalékban megújuló forrásból fedezik az energiaigényüket. Emiatt egészen biztos, hogy a közeljövőben egyre inkább megnövekszik a napelemekkel szembeni kereslet. Egy átlagos rendszer kiépítése circa 2-3 MFt-ba kerül, és ez már van annyira hatékony, hogy üzembehelyezését követően közel nulla forintos rezsiköltséggel számoljunk.

Napelem RENOVART
 

Kondenzációs kazán vagy napelem rendszer?

Összefoglaló

Amennyiben a kondenzációs kazán mellett tesszük le a voksunkat, számottevő összeges spórolhatunk meg az építkezés során, hiszen negyed / hatod annyiba kerül ennek kivitelezése, mint a napelemes versenytársaké. Az éremnek azonban van egy másik oldala is. Napelemes rendszerek esetében hosszú távon (~10 év) számolhatunk a megtérüléssel, miközen jóval kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után.