A tető, vagy más néven a fedélszerkezet legfontosabb feladata, hogy a lakóteret megóvja az időjárás viszontagságaitól, első sorban a csapadéktól. Ez a vízzáró héjazat rengeteg különböző módon és számos anyagból készülhet, ami különösen igaz napjaink modern építéstechnológiai eljárásinak elterjedésével. A vízzáró, időjárásbiztos fedési mód a tetőfedés anyagától, annak vastagságától, összeépítettségétől, rögzítési megoldásaitól függően a helyi éghajlati, időjárások viszonyoknak is megfelelően más és más lehet. A helyi anyagválasztási lehetőségek alapján is eltérő válaszok születhetnek a „jó tető” ismérveit firtató kérdésre (jellemző a kőlemez fedésű lapos alpesi tetők és a kévés fedésű, meredek kelet európai havasi tetők példája). Különösen tisztán jelentkezik a fedésmód és a tartószerkezet kapcsolata közbenső alátámasztások híján alakított tetőszerkezet esetében, amely önállóan hivatott a fedés (és aljzata) tartósan állékony és alakváltozás mentes (valójában korlátozottan alakváltozó) állapotának biztosítására. A tetőfedés módja mégis alapjaiban határozza meg a tető formálását és szerkesztését, döntően befolyásolva tartószerkezeti működését is.

Szeglemezes vagy ácsolt tető?

Szeglemezes tető

Általánosságban elmondható, hogy családi házak esetében a tetőszerkezet alapvető anyaga ma is ugyan az, mint évezredekkel ezelőtt: a fa. Ez persze nagyban függ az adott régióban megtalálható nyersanyagoktól is, hiszen a fában hiányt szenvedő területeken más megoldások után kellett nézni. A globalizált világban viszont már más a helyzet, de Magyarország egyébként is szerencsés helyen fekszik ebből a szempontból: számunkra rendelkezésre áll az építőiparban is felhasználható fa. Emiatt talán nem túl meglepő, hogy szeglemezes tetőszerkezet kialakítása esetén is fával dolgozunk. Ez egy viszonylag modern építészeti megoldásnak számít, ami megfelelő előkészítés mellett garantálja a tetőszerkezet gyors elkészítését.

Szeglemezes tetőszerkezet esetében a faanyagot kemény acélból készült elemekkel, ún. szeglemezekkel rögzítjük a tető talpszelemnjeihez. Az eljárás gyorsasága abból fakad, hogy a gyártóüzemben amit lehet előre elkészítenek és a helyszínen leginkább már csak összeszerelés történik. Ennek nagy előnye, hogy az üzemi körülmények nincsenek kitéve az időjárásnak.

A szeglemezes tetőszerkezetnek rácsos elrendezésének köszönhetően nincs szükség (vas)beton födémre, így a közbenső teherhordó falakat is elhagyhatjuk. Ezzel további időt és pénzt takaríthatunk meg az építkezés során, hiszen csak a betonfödém árából ki lehet gazdálkodni egy szeglemezes tetőt. Ennek a spórolásnak azonban megvan a maga ára, hiszen ezáltal az elkészült épület sokat veszít a hőtároló tömegéből. Ennek eredményeként a tető, és ezzel együtt az épület nyáron könnyebben melegszik át, illetve télen gyorsabban hűl ki. Ez egy kifejezetten kedvezőtlen párosítás, így energetikai szempontból egyáltalán nem érdemes spórolni a födémen, vagyis a szeglemezes tetőszerkezet nem olcsóbb a hagyományosnál ácsolt társainál.

Itt érdemes egy gyors kitérőt tenni és tisztázni azt, hogy mi az a hőtároló tömeg. A hőtároló tömeg az épületszerkezet egyik jellemzője, ami meghatározza azt, hogy
- milyen minőségben;
- milyen hosszú ideig és;
- mekkora mennyiségben tud hőt eltárolni.
Ennek alapján általánosságban ki lehet jelenteni, hogy minél nagyobb egy épület hőtároló tömege, annál később kezdődik a hűtési / fűtési szezon.

A szeglemezes tetőszerkezet során azt is figyelembe kell venni, hogy nagyon alacsony tető dőlésszög esetén elkerülhetetlen a szilárd födém alkalmazása. Emellett azzal is számolnunk kell, hogy a rácstartók alsóövi terhelése még optimális esetben sem haladhatja meg az 50 kg/m2értéket. Ez egyben azt jelenti, hogy a tetőtér lakótérré bővítése a későbbiekben szinte biztos, hogy megvalósíthatatlan, de még a rendes padlástérként történő kihasználása is kérdőjeles.

Az ácsolt tetőszerkezetek nagyon hosszú múltra tekinthetnek vissza Magyarországon, mivel még ma is számos középkori épület viseli büszkén ácsolt koronáját. A hagyománytiszteletnél azonban sokkal fontosabb szempontrendszernek kell megfelelni napjainkban, de szerencsére ezeknek teljes mértékben eleget tesznek az ácsolt tetők is. Az ácsolással kialakított tetőszerkezetek a legkülönfélébbek lehetnek, ennek köszönhetően szinte bármilyen kialakítású épület vízzáró héjazataként megállják a helyüket.

Az ácsolt tetők további nagy előnye, hogy megfelelő kialakítás esetén nem csak padlástér, de akár lakótér is kialakítható alatta. Ehhez természetesen a megfelelő hőszigetelést meg kell oldani, de teherhordásra jóval alkalmasabb, mint szeglemezes társa. Hátránya azonban, hogy valamivel lassabban elkészíthető, hiszen a helyszínen nem csak szerelési munkálatokat kell elvégezni, hanem az ácsolást is. Érdemes azonban feltételeznünk azt, hogy aki építkezik, az rászánja az időt arra, hogy felépítése álmai otthonát.

Egy bekezdés erejéig arra is érdemes kitérni, hogy az ácsolt tető feltétele a födémszerkezet kialakítása is. Ez újfent idő, és még inkább pénzigényes munkafolyamat, de alapvetően jó befektetésnek számít, hiszen ahogy már fentebb kitértünk rá: nagyobb hőtároló tömeget biztosít az elkészült háznak. A nagyobb hőtároló tömeg pedig jobb energiahatékonyságot biztosít az épületnek. A födémszerkezetnek azonban nem csak energetikai előnyei vannak, hanem épülettűz kialakulása esetén akár életmentő szerepet is betölthet. Ez annak köszönhető, hogy a fa — alkalmazzunk bármilyen vegyszeres kezelés is rajta — valamilyen mértékben éghető marad, így födém nélküli szeglemezes tetőszerkezet esetében egy tűzbiztonsági elemről is lemondunk.

Összegezve tehát elmondható, hogy a szeglemezes tetőszerkezet gyorsabban elkészíthető, mint a hagyományos ácsolással kialakított versenytársak. Mégis azt mondhatjuk, hogy ha az időfaktor nem túl hangsúlyos a kivitelezés során, akkor minden esetben jobb választásnak és befektetésnek bizonyul az ácsolt tetőszerkezet.