A tető, vagy más néven a fedélszerkezet legfontosabb feladata, hogy a lakóteret megóvja az időjárás viszontagságaitól, első sorban a csapadéktól. Ez a vízzáró héjazat rengeteg különböző módon és számos anyagból készülhet, ami különösen igaz napjaink modern építéstechnológiai eljárásinak elterjedésével. A vízzáró, időjárásbiztos fedési mód a tetőfedés anyagától, annak vastagságától, összeépítettségétől, rögzítési megoldásaitól függően a helyi éghajlati, időjárások viszonyoknak is megfelelően más és más lehet. A helyi anyagválasztási lehetőségek alapján is eltérő válaszok születhetnek a „jó tető” ismérveit firtató kérdésre (jellemző a kőlemez fedésű lapos alpesi tetők és a kévés fedésű, meredek kelet európai havasi tetők példája). Különösen tisztán jelentkezik a fedésmód és a tartószerkezet kapcsolata közbenső alátámasztások híján alakított tetőszerkezet esetében, amely önállóan hivatott a fedés (és aljzata) tartósan állékony és alakváltozás mentes (valójában korlátozottan alakváltozó) állapotának biztosítására. A tetőfedés módja mégis alapjaiban határozza meg a tető formálását és szerkesztését, döntően befolyásolva tartószerkezeti működését is.
Általánosságban elmondható, hogy családi házak esetében a tetőszerkezet alapvető anyaga ma is ugyan az, mint évezredekkel
ezelőtt: a fa. Ez persze nagyban függ az adott régióban megtalálható nyersanyagoktól is, hiszen a fában hiányt szenvedő
területeken más megoldások után kellett nézni. A globalizált világban viszont már más a helyzet, de Magyarország egyébként
is szerencsés helyen fekszik ebből a szempontból: számunkra rendelkezésre áll az építőiparban is felhasználható fa.
Emiatt talán nem túl meglepő, hogy szeglemezes tetőszerkezet kialakítása esetén is fával dolgozunk. Ez egy viszonylag
modern építészeti megoldásnak számít, ami megfelelő előkészítés mellett garantálja a tetőszerkezet gyors elkészítését.
Szeglemezes tetőszerkezet esetében a faanyagot kemény acélból készült elemekkel, ún. szeglemezekkel rögzítjük a tető
talpszelemnjeihez. Az eljárás gyorsasága abból fakad, hogy a gyártóüzemben amit lehet előre elkészítenek és a
helyszínen leginkább már csak összeszerelés történik. Ennek nagy előnye, hogy az üzemi körülmények nincsenek kitéve
az időjárásnak.
A szeglemezes tetőszerkezetnek rácsos elrendezésének köszönhetően nincs szükség (vas)beton födémre, így a közbenső
teherhordó falakat is elhagyhatjuk. Ezzel további időt és pénzt takaríthatunk meg az építkezés során, hiszen csak
a betonfödém árából ki lehet gazdálkodni egy szeglemezes tetőt. Ennek a spórolásnak azonban megvan a maga ára,
hiszen ezáltal az elkészült épület sokat veszít a hőtároló tömegéből. Ennek eredményeként a tető, és ezzel együtt
az épület nyáron könnyebben melegszik át, illetve télen gyorsabban hűl ki. Ez egy kifejezetten kedvezőtlen párosítás,
így energetikai szempontból egyáltalán nem érdemes spórolni a födémen, vagyis a szeglemezes tetőszerkezet nem olcsóbb
a hagyományosnál ácsolt társainál.
Itt érdemes egy gyors kitérőt tenni és tisztázni azt, hogy mi az a hőtároló tömeg. A hőtároló tömeg az épületszerkezet
egyik jellemzője, ami meghatározza azt, hogy
- milyen minőségben;
- milyen hosszú ideig és;
- mekkora mennyiségben tud hőt eltárolni.
Ennek alapján általánosságban ki lehet jelenteni, hogy minél nagyobb egy épület hőtároló tömege, annál később
kezdődik a hűtési / fűtési szezon.
A szeglemezes tetőszerkezet során azt is figyelembe kell venni, hogy nagyon alacsony tető dőlésszög esetén elkerülhetetlen a szilárd
födém alkalmazása. Emellett azzal is számolnunk kell, hogy a rácstartók alsóövi terhelése még optimális esetben sem haladhatja meg az
50 kg/m2értéket. Ez egyben azt jelenti, hogy a tetőtér lakótérré bővítése a későbbiekben szinte biztos, hogy megvalósíthatatlan,
de még a rendes padlástérként történő kihasználása is kérdőjeles.
Az ácsolt tetőszerkezetek nagyon hosszú múltra tekinthetnek vissza Magyarországon, mivel még ma is számos középkori épület
viseli büszkén ácsolt koronáját. A hagyománytiszteletnél azonban sokkal fontosabb szempontrendszernek kell megfelelni
napjainkban, de szerencsére ezeknek teljes mértékben eleget tesznek az ácsolt tetők is. Az ácsolással kialakított
tetőszerkezetek a legkülönfélébbek lehetnek, ennek köszönhetően szinte bármilyen kialakítású épület vízzáró héjazataként
megállják a helyüket.
Az ácsolt tetők további nagy előnye, hogy megfelelő kialakítás esetén nem csak padlástér, de akár lakótér is kialakítható
alatta. Ehhez természetesen a megfelelő hőszigetelést meg kell oldani, de teherhordásra jóval alkalmasabb, mint szeglemezes
társa. Hátránya azonban, hogy valamivel lassabban elkészíthető, hiszen a helyszínen nem csak szerelési munkálatokat kell
elvégezni, hanem az ácsolást is. Érdemes azonban feltételeznünk azt, hogy aki építkezik, az rászánja az időt arra, hogy
felépítése álmai otthonát.
Egy bekezdés erejéig arra is érdemes kitérni, hogy az ácsolt tető feltétele a födémszerkezet kialakítása is. Ez újfent idő,
és még inkább pénzigényes munkafolyamat, de alapvetően jó befektetésnek számít, hiszen ahogy már fentebb kitértünk rá:
nagyobb hőtároló tömeget biztosít az elkészült háznak. A nagyobb hőtároló tömeg pedig jobb energiahatékonyságot biztosít
az épületnek. A födémszerkezetnek azonban nem csak energetikai előnyei vannak, hanem épülettűz kialakulása esetén akár
életmentő szerepet is betölthet. Ez annak köszönhető, hogy a fa — alkalmazzunk bármilyen vegyszeres kezelés is rajta —
valamilyen mértékben éghető marad, így födém nélküli szeglemezes tetőszerkezet esetében egy tűzbiztonsági elemről is
lemondunk.
Összegezve tehát elmondható, hogy a szeglemezes tetőszerkezet gyorsabban elkészíthető, mint a hagyományos ácsolással
kialakított versenytársak. Mégis azt mondhatjuk, hogy ha az időfaktor nem túl hangsúlyos a kivitelezés során, akkor
minden esetben jobb választásnak és befektetésnek bizonyul az ácsolt tetőszerkezet.